Nehéz kérdés, valljuk be. Fogyasztóorientált társadalmunkban
pedig pláne nincs könnyű dolgunk, ahol nagy önuralomra van szükségünk, hogy
képesek legyünk nem venni.
Mint tudjuk, a vásárlási döntési folyamat gépezete az igény,
szükséglet felismerésével lép működésbe. Megfigyelhetjük azonban, hogy manapság
az esetek nagy részében már nem valós igény keletkezik. E jelenségnek
köszönhetően pedig felütötte fejét mai társadalmunk legnagyobb járványa: a
vásárlási függőség.
Ha mindenki magába néz egy kicsit, úgy gondolom, nincs olyan
fogyasztó, aki ne vásárolt volna valaha olyan dolgot, amire egyáltalán nem is
volt szüksége. Természetesen nem mindegy ez hányszor fordul velünk elő. Ha nem
túl gyakran, akkor van esély a gyógyulásra…
Azt hiszem, mondhatjuk, hogy elég sok áldozatot szedett már
e kór, mely virágzását részben a technika fejlődésének is köszönheti.
Gondoljunk csak bele, régen hogyan vásároltunk: ha szükségünk volt valamire,
akkor kénytelenek voltunk szépen felöltözni és elmenni a termékért. A mai
világban már nem kell ekkora áldozatot hoznunk: vásárolhatunk otthonról, út
közben, bárhol, bármikor. A lényeg, hogy vásároljunk. A mai fejlett kütyük ezt
teljes mértékben elősegítik: az okostelefonoknak, táblagépeknek hála magunkkal
vihetjük a „boltot” még nyaralni is.
Ezt kihasználva gombamód szaporodnak a különféle „kuponos”
oldalak. Ezekre ugye jellemző, hogy kedvezményedet felhasználhatod még akár több
hónap múlva is, hiszen a lényeg, hogy vedd meg most. Mint tudjuk, itt rendkívül
jó áron juthatunk különféle hasznos termékekhez, szolgáltatásokhoz, emellett
azonban nagymértékben hozzásegítenek minket ahhoz, hogy könnyen olyan „fontos”
dolgot akarjunk a magunkénak tudni, ami egyébként még véletlen sem jutna
eszünkbe.
Be kell valljam, én nem egyszer jártam már így. Aztán csak
azt vettem észre, hogy alig telik el hét, amikor ne vennék minimum 3-4 kupont.
Vásároltam anélkül, hogy feltettem volna a nagy kérdést: valóban szükségem van
rá? Aztán már követni sem tudtam, hogy milyen kuponokat szereztem be. Azt hiszem ez vezethetett ahhoz, hogy egy
másfél évvel ezelőtti kihagyhatatlan ajánlatnak gondolt svéd masszázsról teljes
mértékben megfeledkeztem: egy hete döbbentem rá, hogy az ajándéknak szánt kupon
felhasználatlan maradt. Természetesen nekem köszönhetően, hiszen át sem adtam.
Aztán még rábukkantam 2 lejárt társára is…
Úgy érzem, én vagyok a tökéletes vásárló: fizetek és még a
terméket sem viszem el. Hát kívánhatnának jobbat?
