Once You are in, there is no way out...

A közösségi oldalakról nekem egyértelműen rögtön a facebook ugrik be, de természetesen nem csak ez az egy oldal létezik. Én „csak” két közösségi oldalon vagyok jelen az egyik az iWiW a másik meg a facebook. Emlékszem, még amikor az iWiW-nél vártam, hogy meghívót kapjak, hogy beléphessek a közösségbe és ismerősöket keressek, és arra is emlékszem, hogy egy idő után már mindenki a facebookot emlegette, amikor én még mindig csak az iWiW-en voltam jelen.

Eljött a pillanat amikor végre sikerült a facebook-ra is regisztrálnom, onnantól kezdve az iWiW egy teljesen elavult és unalmas oldal volt, ahova ma már a jelszavamat se tudom. A facebook eleinte, három, négy évvel ezelőtt nagyon elvarázsolt és magával ragadott, nagyon tetszett, a designja meg az egész ötlet, mára viszont már többször is megfordult a fejemben, hogy töröljem magam, de aztán mindig meggondoltam magam, mondván, hogy félő, hogy akkor lemaradok valamiről és nem tudok majd a világgal lépést tartani. 

Természetesen nekem is a kelleténél jóval több fényképen fent van, ennek ellenére is úgy gondolom, hogy a facebook már rég nem arról szól, mint amiről kellene. Nem tetszik, hogy a gyermekek már egészen kiskorúktól fogva fent vannak, így ki vannak téve olyan veszélyeknek, amelyeknek nem volna szabad ott lenniük. Olyan fényképek kerülnek fel, amiket én nem szeretnék a gyerekemről látni, nem hogy ország-világ lássa és kommentálja. Ezen kívül túlságosan sok a reklám, a betolakodó, a nem kívánatos játékfelkérés… Napjainkban már a HR-esek is megnézik az ember profilját, ezért érdemes odafigyelni a megfelelő védelem beállításra.

Természetesen vannak nagyon jó oldalai is, mint hogy régi ismerősökkel vehetjük fel a kapcsolatot, fantasztikus éttermekről hallhatunk, ahova, ha kedvünk tartja, ellátogathatunk, új zenéket ismerhetünk meg, új események létezéséről tudhatunk meg információt, stb.  Előnyeként mondható el az is, hogy sokkal könnyebb egy összejövetel megszervezése, egy event létrehozása csupán pár perc, míg ha körbe kellene telefonálni mindenkit az sokkal de sokkal idő-,és pénzigényesebb lenne.

Én ha visszamehetnék az időben, biztos, hogy nem regisztráltam volna a facebookra, néha úgy érzem függőséget okoz, hogy lemaradok valamiről, ha nem nézek fel naponta legalább háromszor, pedig semmi mást nem teszek mint az életemet teregetem ki a nagyvilág felé.

Egy kis social networking

"Az ismeretségi-, vagy kapcsolat háló(zat), social network egy közösségi struktúra, ami egyének vagy szervezetek kapcsolataiból áll; tartalmazza azt, hogy ezek a szereplők között a szociális kapcsolatok hogyan és milyen módon léteznek, a felületes ismeretségtől az életre szóló barátságig vagy rokoni kapcsolatokig. A kifejezést J. A. Barnes használta először 1954-ben.

 Az ismeretségi-, kapcsolati hálózatok elemzésével foglalkozó komplex és interdiszciplináris tudományterület a szociometriaból kialakult kapcsolatháló-elemzés. Az ismeretségi-, kapcsolati hálózatok elemzése fontos szerepet játszik a modern szociológiában, antropológiában, szociálpszichológiában. A kapcsolati hálók az internet egyre népszerűbb részei, ahol barátok, üzletfelek és ismerősök közötti kapcsolatokra épülő rendszerekben lehetséges keresni, üzeneteket váltani vagy egyéb adatokat, információkat cserélni.

Az első internetes ismertségi háló az amerikai Classmates.com volt, amely 1995-ben nyílt meg a nagyközönség számára. Ezt más, szintén amerikai oldalak követték, még a '90-es évek végén, mint a SixDegrees.com (1997), Epinions (1999), majd az első európai versenytárak: Cao.com, Dooyoo és ToLuna. Az internetes ismertségi hálók teljesen 2001-ig csak nőttek, és lényegében az ismerősök és barátok tárolásán kívül mást nem tudtak. Az elkövetkezendő évek nagy változást hoztak a rendszerek működésében, mert kialakult a 21. század új barátokkal, ismerősökkel tarkított formája a virtuális közösség. Ebben már a felhasználók közötti fórumozás, üzenetküldés, blogolás és képmegosztás – lényegében az interaktivitás – vált a közösségek alkotójává, amely az elején nagy újdonságként hatott. Így történt meg, hogy 2005-ben az ismertségi hálózatok száma elérte a 200-at, és a legnépszerűbb amerikai háló, a MySpace megelőzte nézettségszámban a világelső keresőt, a Google-t.

Az ismertségi hálók Magyarországot is hamar elérték, nálunk 2002-ben egy baráti társaság ötlete alapján jött létre az első ilyen típusú hálózat, wiw (who-is-who) néven. Ezt később, 2005-ben iWiW-re keresztelték és ma a Magyar Telekom cégcsoport tulajdonában van. Az iWiW sikerén felbuzdulva itthon is gomba mód szaporodni kezdtek a különböző hálózatok, így 2006 áprilisában elindult a myVIP hálózata, amely ma a második legtöbb felhasználóval rendelkezik hazánkban, majd ezt követték sorjában a Barátikör.hu, és a Milgram.hu. 2009-ben indult a MyBarát, mely az ismert közösségi oldalak egyvelegét kínálja. 

A közösségek alapját a meglévő tagok adják, akik meghívó segítségével bővítik mind saját ismerőseik körét, mind a közösség összlétszámát. A Felhasználóknak rengeteg lehetősége van a csatlakozás után az oldalakon: saját adatlapot (profilt) készíthetnek, amelyen a magukról bizonyos információkat oszthatnak meg, tagjai lehetnek kisebb közösségeknek (kluboknak), írhatnak blogot, képalbumokat készíthetnek és apróhirdetéseket adhatnak fel. A saját ismerőseinek rendezésére is több mód van: csoportokba szedheti őket, vagy névjegyzéket készíthet belőlük kívánsága szerint. Természetesen ezek a lehetőségek, mind oldalfüggőek és az egyes oldalak egymástól eltérőek lehetnek, ezen szolgáltatások nyújtásában. Ezek az oldalak többek között a baráti kapcsolatokon túl alkalmasak lehetnek üzleti kapcsolat kialakítására is.

A legtöbb ismertségi hálózat az interneten nyilvános, és bárki által (egy meghívó birtokában) igénybe vehető. Természetesen a nagyobb cégek rendelkezhetnek, belső ismertségi hálózattal (ezek általában programok), amelyekkel nyilvántartják dolgozóik adatait. Ezekbe általában minden dolgozó saját maga töltheti fel saját képesítéseit és bizonyítványait, amellyel megkönnyíti a cégvezetőknek esetleges továbbképzését, áthelyezését, előléptetését"

Forrás:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Ismerets%C3%A9gi_h%C3%A1l%C3%B3zat

Ne olvasd el :)

Manapság már minden eszközt képesek bevetni a marketing szakemberek, csak h növeljék az adott vállalat eladását. Egyre ötletesebb, frappánsabb megoldások szükségesek a mai telített piacon. 
Biztos vagyok benne, hogy senkinek sem ismeretlen a gerillamarketing kifejezés. Újabban már a szakemberek nem bíznak a hagyományos eszközök sikerességében, így felhagyva ezekkel különféle „meghökkentő, maradandó nyomot hagyó” reklámokat, promóciókat dolgoznak ki.

Aztán hogy ezek mennyire érik el a céljukat, hát nem tudom. Van aki kifejezetten szeretni ezeket a típusú reklámokat, de biztos sokan vagyunk, akikből ellenszenvet vált ki némelyik. Én személy szerint oda vagyok értük: nekem sokkal szimpatikusabb egy agyament hirdetés vagy reklám, mint egy unalmas, „a mi mosóporunk sokkal jobb”  akció. Jó persze tegyük hozzá, hogy nem egyszer a jó ízlés határait súrolják  ezek a reklámok.  

Mint például ez is:

Aztán mindenki eldöntheti, hogy a videó segít-e meghozni az étvágyunkat :) Egyébként egyik ismerősöm már járt náluk, és - ahogy a reklámban is szerepel- valóban „baszottjó” hamburgerük van :) 

Valamelyik nap a következő marketing akcióról olvastam: az Orphea 4D rovarriasztó spray szakemberei úgy gondolták, hogy az a legtutibb, ha valóban bemutatják rovarölő szerük erejét: 

Az akcióról bővebb infó itt: http://addict.blog.hu/2013/05/16/gyilkos_oriasplakat

Azért az én kedvencem akkor is  az Old’s Spice vicces fiúja marad :) Nem mintha ettől szélsebesen nekilendülnék vásárolni a termékeiket, egyszerűen csak szeretem :) 



Mint azt tudjuk, hatékonyságuk természetesen vitatott, de az biztos, hogy mindaddig, amíg legalább egy „huuh ez de beteg :) ”  kifejezéssel illetjük ezeket a  reklámokat, eredményesebb akciók lesznek, mint hagyományos társaik.

Mi az a gerillamarketing?

Kevés olyan marketing szakkifejezés van, amit annyira felkaptak volna, mint a gerillamarketing fogalmát az utóbbi időben.
 A gerillamarketing - Jay Conrad Levinson, a Gerilla marketing című 1984-ben megjelent könyv szerzőjének megfogalmazásában - a kisvállalkozások marketingje. Mint ilyen, rendkívüli kreativitást, jó ötletet kíván alacsony költséggel. Röviden: minél nagyobb feltűnés minél alacsonyabb költséggel.
A gerilla marketing fogalom nem újkeletű, és eredendően nem is azt jelentette, hogy valami nagyon meghökkentőt csináljon valaki, amiről aztán mindenki beszél.

Mik a gerilla marketing eszközök?
A meghökkentő, figyelemfelkeltő marketing aktivitások több további csoportba sorolhatók:
 •Astroturfing ("műfüvezés"): az a fajta aktivitás, amely spontánnak és az adott helyzetet uralónak tűnik. Leginkább az interneten valósul meg, a cég által fizetett blogokban, amikor a blogger a cég megbízásából ír. Az ilyen blogot hívják "flog"-nak (fake blog - ál-webnapló). Ide sorolható még a fórumokban, blogokban álnév alatt kommentezés is. Az astroturfing név a Wikipedia szerint az Astro Turf márkanévből származik, ami egy műfű márkája.
 • Vírusmarketing: bármely olyan marketing technika, amely a felhasználókat (legyenek azok internethasználók vagy nem) ösztönzi arra, hogy az üzenetet továbbadják. A vírusmarketing azon alapszik, hogy az emberek szeretnek érdekes vagy szórakoztató információt megosztani egymással. (Itt kell megállapítani azt is, hogy vírusszerűen terjed az az információ is, ami a "hírekből kimarad, mert politikailag nem korrekt…") A vírusmarketing kampány nem tervezhető, és ha már elindult, nem állítható meg.
 •Rejtett marketing (undercover marketing): az úgynevezett véleményvezérek (mérvadó személyiségek) megnyerésével indított szóbeszéd, szájreklám (word-of-mouth, WOM), amely a termék körül zsongást (buzz) hoz létre. Nemcsak személyes lehet, elektronikusan is terjedhet.
 • Környezetbe illesztett marketing (ambient marketing): lényege, hogy úgy vesz körül bennünket, hogy nem nyomja ránk mindenáron a hirdető márkanevét. Példaként egy valódi fűvel borított mikrobusz említhető, amely egy tejturmix márka reklámozására járja Londont.
 •Jelenlét marketing (presence marketing): az ambient marketingtől annyiban különbözik, hogy erősen megjeleníti a márkanevet (hirdetőt), de folyamatos a jelenléte. Példaként a filmekben, tévéműsorokban, sorozatokban használt termékelhelyezés említhető (hogy magyar példát említsünk: a Tűzvonalban c. sorozat Volkswagen-jei), de a helyi vásárokon, rendezvényeken folyamatosan kifüggesztett molinó is ide sorolható. (Személyes megjegyzés: a termékelhelyezés, mint a szponzoráció egy fajtája már nagyon régen bevett marketing technika. Úgy látszik azonban, hogy ha besoroljuk mindezt a hangzatos gerillamarketing összefoglaló név alá, akkor sokkal kreatívabbnak hat…)
 •Fűcsomó marketing (grassroots marketing): lényege a lassúbb, de személyre szóló üzenetátadás.
 •Álcázott marketing (ambush marketing): az a technika, amikor egy cég egy esemény szponzoraként tünteti fel magát, miközben valójában nem az.
 •Tapasztalati marketing (experiental marketing): a fogyasztók, felhasználók kapnak a termékből, hogy kipróbálják. Ide sorolható a szoftvergyártók kipróbálási verziós akciója is
 • Papírzsebkendő reklám: leginkább Japánban elterjedt forma, amikor forgalmas csomópontokban a reklámozó üzenetével ellátott csomagolásban osztogatnak pár darabos papírzsebkendőt.
 •Vad ragasztás (wild posting): leginkább aluljárókban, épületek nagy felületein alkalmazott módszer, amikor sok, ugyanolyan plakátot ragasztanak ki, ezáltal nagyobbnak érzékeltetve magát a plakátot - és a plakáton hirdetett eseményt - mint amekkora.

A gerilla kampányok alapelvei

 Alexander Reidl, a Volvo Cars Middle East korábbi főnöke a gerillamarketing kampányok alapelveit a következőkben foglalta össze:
 1. Teljesen váratlan: a célcsoport a reklámüzenettel teljesen váratlanul kell hogy találkozzon, a meglepetés ereje az, amely az üzenetet célba juttatja. A szakemberek felhívják a figyelmet arra is, hogy a teljesen váratlanul érkező reklámüzenet nem mindig pozitív hatást ér el.
 2. Drasztikus: mélyrehatóan kell hogy elérje a célcsoport legnagyobb részét, így lesz csak kellően hatékony.
 3. Humoros: a humor, mint kampányelem, segít az üzenet fogadójának oldalán lebontani az elzárkózás falát.
 4.Egyszeri, nem ismételt, nem ismételhető
 5.Olcsó, költséghatékony
 6.Jó hírnév, fogyasztói előnyök: a fogyasztónak mindig kapnia kell valamit egy gerilla kampányból. Legalább egy mosolyt.

Források:
http://www.sikermarketing.hu/mi_az_gerillamarketing_gerillamarketing_tippek_gerillamarketing_tipusai
www.guerillaonline.com

Még több reklámot!

Emlékszem, mikor az iskolában a számítástechnika órákon megjelent az internet, mint új találmány. Akkoriban az egyetlen oldal az Altavizsla volt – meg is nézem, egyáltalán megvan-e még… Nem értettük, mit jelent ez a cím, mit jelent a weboldal, mit jelent „szörfözni” és mit jelent a „világháló”. A legmodernebb technikai kütyü a Super Mario 3 volt a Nintendo-n, ami tökéletesen lekötött minket akár napokon keresztül, hacsak nem anyáink határozottan ki nem zavartak minket a kertbe játszani. Akkor nem értettük, miért. Ma már értjük… És elborzadunk.

A minap egy 12 éves facebook-ozott a kb. 300.000 Ft-os okostelefonján a metrón, míg egy anyuka azt mesélte nekem, hogy lánya iskolájából megdöbbenve kapta az értesítést e-mailen a gyerek ellenőrzőfüzet-belépőjéről, merthogy kérem, ma már nem kis könyvet visznek haza aláíratni a szülőkkel. Nem, ma a világhálón kell bejelentkezni, ahol táblázatszerűen vezetik a tanárok a teljesítményt, és esély sem marad az aláírások hamisítására vagy figyelmeztetők eltüntetésere  Megérkeztünk a technológia világába, és az internet mindenek felett győzött. Végeláthatatlan oldalakon keresztül írhatnék a netről, de most nem ez a célom, csupán egy rövid felvezető volt a reklámszakmához, miszerint igen, valóban, aki nem halad a korral, az eltűnik. Vegyük pl. a szakmámat, ingatlanpiac. 6-7 éve az Expressz újságban feladtunk egy lakáshirdetést 1500 Ft-ért, jelentkeztek rá 20-an, eladtuk egy hét alatt. Minden nap megjelent, legalább 30 oldalon keresztül válogathattunk. Ma még létezik, 2 oldal az ingatlan részleg. Mindenki interneten hirdet. Naponta több ezer új hirdetés jelenik meg, hirdetésenként legalább 10 különböző irodán keresztül, a vevők a bőség zavarában pedig elveszítik a fókuszt, és végül azt sem tudják, mit akarnak igazán. Átestünk ugyanis a ló túloldalára, ahol még jól esett a válogatás, de a jóból is megárt a sok. Ezért, már nem elég a reklám, a hirdetés, kell a különlegesség, a prioritás, a feltűnőség, a piros keret, a nagybetű, még több pénzért persze, de már ez sem mindig működik, ugyanis amit nagyon reklámoznak, gyanússá válik.

Elveszett a bizalom. Túl sokat hallottunk, láttunk, megettük, bedőltünk, mégsem tűnt el a málnaszörp a fehér blúzról, a visszér a vádliról, a plusz kilók a hasról és combokról, az allergia, a hitelek, az autó sem parkol be magától… egy viszont nem változott: az emberek szeretik elhinni, hogy nekik jár, ők megérdemlik, bármi is legyen az, főleg, ha akciós! Magyarországon az akciós tábláknak és kuponoknak valami egészen különleges, bűvös hatalma van. A reklám már nem elég, a banneres hirdetések kezdenek megszűnni. Túl sok az infó, túl sok a minden, ha találok egy megfelelő szállást a hétvégi wellnessre, ugyanazon az oldalon előjön egy jobb, vonzóbb, de ott is találok jobbat… Nem lehet már választani, az ember végül vagy belefárad, vagy megvesz mindent, amire szüksége sincs. Hogy mivel lehet mégis elnyerni a vásárlót? Kedvezménnyel. Nyereséggel. Manipulációval, nyereményekkel, dicsérettel, önbizalom-erősítéssel, hazudozással (?!). Az ismerőseim tonnaszám veszik a kuponos fogfehérítéseket, kozmetikai kezeléseket, nyaralásokat, masszázsokat, minden olyat, amit valószínűleg maguktól nem is kerestek volna, de rákattintottak egyszer valamire, és azóta érkeznek az e-mailek, ajánlások, most vedd meg, soha nem volt még ilyen jó… és működik. Működik, mert az emberek kiégtek, üresek, és az érzelmi hiányosságokat fizikailag akarják pótolni. Önjutalmazással, vásárlással, költekezéssel. Segítenek az örök szlogenek – „mert megérdemlem”, és társaik… Én időben felismertem a befolyásolhatóságomat, és múlt héten egy elborult pillanatomban az összes regisztrációt töröltem. Nem akarok több akciót, sem kupont. Elmegyek helyette biciklizni, vagy találkozom azokkal, akiket szeretek. De, ha nem tudom, hova menjek, felmegyek a google-re, és megnézem az első három linket, mi és hol lesz aznap. Ha meg akarok venni valamit, célzottan rákeresek, és ha megtaláltam, nem nézelődök tovább. Ha nem tetszik a logó, a szín, a design, nem nézem tovább. Nem érdekel. Ha szállást keresek, és úgy látom, nem költöttek eleget a honlapra, nem akarom oda vinni a pénzem. Ha éttermet keresek és nincs fent a menü árakkal, nem akarok energiát szánni az informálódásra. Ha érdeklődöm, és nem kapok választ 2 percen belül, nem érdekel tovább. Ha lakást akarok venni és nem tudom azonnal leegyeztetni az időpontot, nem érdekel. Mert mindig van több, jobb, és én dönthetek. Lehetnek szigorú elvárásaim, megtehetem, mert mindenből túl sok van, és megengedhetem magamnak, hogy a legjobbat akarjam, még csak nem is a legdrágábban.

Ha el akarom adni magamat és a szolgáltatásomat – márpedig el akarom adni -, akkor nagyon, nagyon különlegesnek és profinak kell lennem. A megjelenésemnek – mind személyesen, mint virtuálisan – és itt nagy szerepet kap a honlap – tükröznie kell mindazt, amit képviselni szeretnék. Nem mindegy, milyen betűtípust használok, hogy tudok-e helyesen írni, hogy elég fehérek-e a fogaim a profilomon… Legyen igényes, legyen mögötte szaktudás, legyen bizalomgerjesztő, mutassa, hogy jól megélek abból, amit csinálok – tehát jól csinálom -, de ne tűnjön túl jómódúnak, mert a vásárló azt hiheti, nem tudja majd megfizetni. Annyi és annyi mindentől függ ma, hogy hogyan tudjuk jól képviselni és reklámozni magunkat, annyit tanultam én is, hogy jól csináljam… és kezdem azt gondolni, hogy a reklám sokszor felszín. Szükséges, hogy elindulj, hogy megismerjenek, de végül, ha jó vagy, igazán jó, és szereted, amit csinálsz, akkor a legnagyobb reklám az ügyfelek, vendégek, vásárlók visszaigazolása. Mert ők ajánlani fognak, mesélnek Rólad, és végül jól esik majd és tetszetős lesz, hogy nincs honlapod, nincs névjegykártyád, nem szerepelsz sehol – mert Neked nem kell már bizonyítanod. Elhitted magadról, hogy úgy vagy jó, ahogy vagy, úgy csinálod jól, ahogy csinálod, és nem kell ezt sem bizonyítanod, sem reklámoznod. És ezt az emberek megérzik, és megtalálnak. Ennyi. A nagy marketing-hullám után jön a letisztult természetesség – ehhez azonban, még nagyon sok idő kell. Legalább annyi, míg az emberek egy nagy része, a kritikus tömeg ráébred önmagára, és a felesleges pótlásokra. Addig pedig, legyünk jó reklám-szakemberek, és ha már befolyásolunk, akkor használjuk ezt fel jó célokra. Tudom, a mai világ nem erről szól. 

Egy kis reklámelmélet…

A hagyományos, XX. században alkalmazott reklámhordozók (TV, mozi, óriásplakátok, rádió, magazinok, szórólapok, stb.) mellett, a ’90-es években megjelent és rohamosan terjedni kezdett az internet, mint kiváló felület, csatorna a tömegek elérése szempontjából. Ezt a lehetőséget természetesen gyorsan felismerték a marketing- és reklámszakemberek, és egyre hatékonyabb módokat fejlesztettek/fejlesztenek ki a minél nagyobb számú elérés és figyelemfelkeltés céljából. Hogy csak a legnagyobbakat felsoroljuk: web, email, letölthető programok, stb.

Szemben a hagyományos reklámhordozókkal, a webes reklám esetén a figyelemfelkeltő hatás, a képi elemek és az animáció kerülnek előtérbe, többnyire kevés szöveggel. A reklám kevés információt hordoz a termékről, a megjelenítés és a forma viszont nagy hatással van a sikerre. A reklámok általában raszteres képként vagy flash animációként jelennek meg és célszerű népszerű, gyakran látogatott weboldalakra, portálokra elhelyezni őket. Nem nehéz kitalálni, hogy minél ismertebb egy portál, illetve minél nagyobb a látogatottsága, annál többet kell fizetnünk a reklámok elhelyezésérért. Külön tanulmányok készülnek arra, hogy hány szót, esetleg mondatot hajlandó elolvasni egy interneten szörfölő, sőt még arra is készültek kutatások, hogy a képernyő melyik pontjaira szegeződik a tekintetünk…

http://www.youtube.com/watch?v=lo_a2cfBUGc

http://www.origo.hu/techbazis/internet/20070301kukucs.html

http://piackutatas.blog.hu/2011/08/18/kulonleges_eye_tracking_eszkoz_a_hirdetesek_tesztelesere

A webes reklámokban nincs szükség telefonszám vagy cím megnevezésére, mert a téglalapra rá lehet kattintani, ami elvezeti az olvasót a gyártó vagy a termék honlapjára, ahol minden részletet megtudhat a termékről vagy szolgáltatásról. A kattintások és a megjelenések számát a reklámfelületet biztosító cégek feljegyzik, és megjelenésenként számláznak.

E-mail-ben reklámot is lehet küldeni. Ez általában szöveges, levél formájú üzenet, melyben a feladó írásban kifejti, hogy miért érdemes az adott terméket vagy szolgáltatást használni, és megad egy webcímet, ritkábban telefonszámot, melyen a címzett további tájékoztatást kap és rendelésre is lehetőség van. Az e-mail-ben történő kereskedelmi célú reklámozás egy általános kategóriába, a spambe tartozik. A spam kéretlen és váratlan e-mail, melynek küldőjét a címzett általában nem ismeri, és ha előzetesen megkérdeznék tőle, hogy szeretne-e a küldőtől az adott témában levelet kapni, akkor nemmel válaszolna.

forrás: http://pts.szit.bme.hu/pts_reklamszoc.pdf

Online Fogyasztók

Az internetes szerződések az úgynevezett távollévők között megkötött szerződések körébe tartoznak, amely azt jelenti, hogy a szerződés megkötésére a kereskedő és a fogyasztó egyidejű tényleges fizikai jelenlétének hiányában, nem személyes találkozás során, hanem elektronikus úton, online kerül sor.

Az online vásárlás esetén a fogyasztó gyorsan, néhány kattintással, időt és energiát megspórolva, a munkahelyéről vagy otthonról vagy akár a világ másik végéről vásárolhatja meg a kiválasztott árut, az Internet adta végtelen és határtalan piacból adódóan nagyobb földrajzi távolság ellenére is. Ezen túl az Internet megkönnyíti a mozgásában bármilyen okból (pld: betegség) korlátozott fogyasztók vásárlásait is. 

Tekintettel arra, hogy a fogyasztónak nem kell személyesen felkeresnie a kereskedő üzlethelyiségét, nincsen nyitva tartási időhöz kötve, így a nap 24 órájában bármikor leadhatja rendelését. Olyan termék is könnyebben beszerezhető, amely a fogyasztó lakóhelyén vagy annak környékén nem kapható, így a fogyasztó számára elérhető áruválaszték is lényegesen kiszélesedik, továbbá a megrendelt áru kiszállítása nemcsak a lakóhelyre, hanem a munkahelyre is kérhető. 

Az interneten fellelhető ajánlatok könnyedén összehasonlíthatóak, így a fogyasztónak lehetősége van a számára legkedvezőbb feltételekkel (ár, minőség, egyéb kedvezmények) megvásárolni a terméket, véleményeket kérni fórumokon keresztül. Továbbá a fogyasztók körében egyre népszerűbb online árverések is a távollévők között megkötött szerződések körébe tartoznak, amelyek esetében azonban a fogyasztótól még fokozottabb megfontolás és körültekintés szükséges, mint a „hagyományos” webáruházból történő vásárlás esetén.

A fenti előnyök mellett azonban fontos tudni, hogy az online vásárlásokhoz egyben kockázatok is kapcsolódhatnak, hiszen a személyes interakciót nélkülöző (hiszen a számítógép előtt ülünk) online ügyletkötés tekintetében adott esetben a fogyasztó elmulasztja vásárlási szándékát átgondolni, megfontolni. A fogyasztó mint laikus, az ügylet nem professzionális szereplője kiszolgáltatottabb helyzetben van, amely egy kettős, a megvásárolni kívánt termék és a vállalkozás személye tekintetében fennálló információ hiányban nyilvánul meg.

A fogyasztó és a kereskedő a termék leszállítása előtt nem találkoznak, ezért kérdéses lehet, hogy a terméket eladó kereskedő valóban létezik-e, megbízható-e, illetve jogosult-e gazdasági tevékenység folytatására, rendelkezik-e a tevékenység végzéséhez adott esetben szükséges hatósági engedéllyel.

Forrás: http://www.magyarefk.hu/hu/hasznos-tudnivalok/internetes-vasarlas/internetes-vasarlas-fogalma.html