Család és háztartás

Az alábbiakban törekszem bemutatni a család és háztartás fogalmának és jelentőségének néhány oldalról történő megközelítését.

A család fogalma és kialakulása: A „família” szó eredetileg háztartást jelent. Az őskorban az emberek hordákban, csoportokban éltek, ugyanis önmagukat megvédeni, szükségleteiket kielégíteni csak így voltak képesek, egyedül gyorsan elpusztultak volna. A vadászat csoportokban történt, voltak hajtók és vadászok.

Ha belegondolunk - a jelenkor „szingli” életforma elterjedése ellenére- az ember ma is egy társas lény, önmagában nem képes egy életet leélni. Napjainkban a csoportok mérete változott jelentősen, hiszen kezdetben a hordák szerkezetére jellemző nagy létszám, később nagy létszámú családokra, mára kis lélekszámú, ugyanakkor erős kötődésű, jellemzően 3-6 fős családokra szűkült. Érdekes megemlíteni, hogy kezdetben a nőknél volt a hatalom, kifejezetten matriarchális, tehát anyaközpontú volt a társadalom, majd később, a magántulajdon alapjainak kialakulásával párhuzamosan létrejött a patriarchális társadalom.

Számos megközelítése létezik a család fogalmának, talán az alábbit tartom a legegyszerűbb értelmezésének:

A család emberek egy közössége, vagy több közösség kapcsolata, ahol a tagok között leszármazotti kapcsolat, házasság vagy örökbefogadás van. Kurt Lewin szerint a családban a legkisebb a szociális distancia (fizikai és lelki távolság), a legnagyobb az identifikáció (azonosságtudat) és erős a pszichológiai kötelék.

A család tagjai közt idővel normarendszer alakul ki, amely szabályozza a tagok interakcióját.

A családon belül minden tagnak megvan a maga szerepe, amely alapulhat a nemünk, életkorunk alapján (nagyszülő, szülő, apa, anya, gyermek) és ezek a szerepek mind-mind más és más feladatot jelentenek a tagnak. Ezek az eltérő szerepek és feladatok időnként komoly konfliktusok forrása is lehetnek, gondoljuk csak el, mennyire eltérő a nagyszülő-unoka és a szülő-gyermek kapcsolata, annak célja…

Történeti szempontból napjaink magyar családja a polgári család mintáit hordozza magán, de egy kis réteg a munkáscsalád jegyeit is. Nem ritka a vegyes házasság (polgári-munkás) sem. A polgári család alapegysége az egyén és az egyéniség felerősödése a rossz konfliktustűrést eredményezi. Érdekes, hogy az érzelmi alapú házasságkötés lehetősége a polgárnak adatott meg először, de sajnos tény, hogy az érzelmek megváltoznak, így az érzelmi házasságok ingatagok – gondoljunk csak a korunk házasságkötési/válási statisztikáira a korábbi időszakokhoz képest.

A mai modern családokra lehet monogám (jó esetben J), nukleáris (több generáció együtt), neolokális (az új család az előző generációt elhagyva, új otthont teremt), patrilineáris (a férj neve öröklődik tovább).

A funkciók szerint a családnak, mint egységnek komoly gazdasági szerepe van a fogyasztásban, mára a termelőegységek létrejöttével a család termelési funkciója elhanyagolhatóvá vált. A termeléssel, értékesítéssel foglalkozó vállalatok komoly összegeket költenek a családok fogyasztásának kutatására, hiszen az állandó változásra azonnal reagálni kell. Ha összehasonlítjuk egy szingli, vagy kis család fogyasztási szerkezetét (mennyiség→kiszerelés, stb…) egy többgyermekes nagycsaládoséval, és megnézzük, milyen trend jellemző napjainkra és azonnal látható, hogy nem lehet azonos stratégiát alkalmazni egy bizonyos termék eladásában (néhány éve a még legkisebb kiszerelésű felvágott 100 gramm tömegű volt, majd fokozatosan 80 grammra, majd 70 grammra, mára pedig 50 grammra csökkent).  

A „család” számos szempontból, folyamatos változáson megy keresztül, ami gyökeresen változtatja meg a társadalom szerkezetét.

Források:
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/haztcsalad.pdf 
http://www.jegyzet.hu/notes.aspx?download=1&id=1125 
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csal%C3%A1d_(szociol%C3%B3gia)