Észlelést, érzékelést, lényegében
ésszel, elmével való felfogást jelent. Voltaképpen az érzékszervi adatokra épülő
kognitív tevékenység. Azon pszichológiai folyamatok összessége, amelyek útján
felismerjük, szervezzük, és jelentéssel ruházzuk fel a környezeti ingerekből
érkező észleléseket.
Az észlelésünket erősen
befolyásolják az előzetes tapasztalataink, ismereteink, pillanatnyi
hangulatunk, szükségleteink, érdeklődésünk, valamint az adott kultúra, amiben
élünk, hiszen másképp „látjuk” ugyanazon dolgot különböző állapotunkban, stb. Az
érzékelésben nagyon fontos szerepe van a tanulásnak is.
Különbséget kell tennünk az észlelés
és érzékelés fogalmai között.
Amikor érzékelésről beszélünk, az
érzékszerveinkben található receptorok segítségével történő ingerek felvételét,
és annak ingerületté, azaz elektromos impulzussá alakítását értjük, magyarul látásra, hallásra, szaglásra, ízlelésre és
tapintásra (bőrérzékelésre) gondolunk.
A külvilágból és saját testünkből
érkező számtalan hatások közül nem vagyunk képesek mindent érzékelni. Nem
érzékeljük például az ultrahangokat, melyek segítségével a denevérek kitűnően
tájékozódnak a sötétben, vagy a fény esetében az ultraibolya sugarakat sem.
Érzékelésünknek tehát megvannak a biológiai határai, ezek a küszöbök. Megkülönböztetünk
alsó és felső abszolút ingerküszöböt, valamint különbségi küszöböt.
Az észlelés magasabb
idegrendszeri folyamatokat feltételez, ugyanis e megismerési folyamat alatt az
ingerület tudatosítását és annak integrálását jelenti. Az észlelésnek a tárgyak
felismerése mellett fontos feladata
az objektumok helyzetének meghatározása. A lokalizáció
tehát a tárgyak helyzetének észlelését foglalja magába. Ez több tényezőből
tevődik össze: a figura háttérből való elválasztása, a csoportosítása, a
távolság, mélység és a mozgás észlelése.
Természetesen a felsoroltakon
kívül léteznek egyéb észlelési „formák”, amelyek a fizikai világ korlátain
túlmutatnak, ezeket a következő részben taglaljuk.
A spirituális gondolkodók és
alternatív terápiák, gyógyítások ezeket az észleléseket használják és emelik a
tudatos gondolkodás szintjére, illetve a különböző pszichoterápiás
foglalkozások is elismerik és használják a tudattalan érzékeléseit, de a
tudományos gondolkodás még mindig nem feltétlenül ad helyet ezeknek az észleléseknek.
Az emberek nem csak a
gondolkodásukat, személyiségüket, viselkedésüket tekintve különböznek
egymástól, hanem abban is, ahogyan észlelik a körülöttük lévő világot. Az
érzékelés és észlelés, mint a megismerés alapja lényegesen befolyásolja gondolkodásunkat,
viselkedésünket, személyiségünk alakulását.
Igen, nagy a különbség abban, hogy ugyanazt a világot az egyes emberek hogyan észlelik - ennek megfelelően miként élik meg. Leegyszerűsítve ugye a mintapélda: félig üres-e poharam, vagy félig tele van - melyiket választom, ettől függően viselkedem, élem az életem.
VálaszTörlésIgen, és azt tapasztalom, hogy a körülöttem élők egyszerűen rámondják, hogy félig üres... Általános, kollektív rosszul berögzült borúlátás szindróma...
VálaszTörlésNa ja. Ezért is mondják, hogy a saját világunkat magunk teremtjük.
VálaszTörlésés sok kis saját világból lesz az egész. egy idő után, a kritikus többség félig tele poharánál, a világ mosolyogni kezd...
VálaszTörlés