Percepció

Észlelést, érzékelést, lényegében ésszel, elmével való felfogást jelent. Voltaképpen az érzékszervi adatokra épülő kognitív tevékenység. Azon pszichológiai folyamatok összessége, amelyek útján felismerjük, szervezzük, és jelentéssel ruházzuk fel a környezeti ingerekből érkező észleléseket.

Az észlelésünket erősen befolyásolják az előzetes tapasztalataink, ismereteink, pillanatnyi hangulatunk, szükségleteink, érdeklődésünk, valamint az adott kultúra, amiben élünk, hiszen másképp „látjuk” ugyanazon dolgot különböző állapotunkban, stb. Az érzékelésben nagyon fontos szerepe van a tanulásnak is.

Különbséget kell tennünk az észlelés és érzékelés fogalmai között.

Amikor érzékelésről beszélünk, az érzékszerveinkben található receptorok segítségével történő ingerek felvételét, és annak ingerületté, azaz elektromos impulzussá alakítását értjük, magyarul látásra, hallásra, szaglásra, ízlelésre és tapintásra (bőrérzékelésre) gondolunk.

A külvilágból és saját testünkből érkező számtalan hatások közül nem vagyunk képesek mindent érzékelni. Nem érzékeljük például az ultrahangokat, melyek segítségével a denevérek kitűnően tájékozódnak a sötétben, vagy a fény esetében az ultraibolya sugarakat sem. Érzékelésünknek tehát megvannak a biológiai határai, ezek a küszöbök. Megkülönböztetünk alsó és felső abszolút ingerküszöböt, valamint különbségi küszöböt.

Az észlelés magasabb idegrendszeri folyamatokat feltételez, ugyanis e megismerési folyamat alatt az ingerület tudatosítását és annak integrálását jelenti. Az észlelésnek a tárgyak felismerése mellett fontos feladata az objektumok helyzetének meghatározása. A lokalizáció tehát a tárgyak helyzetének észlelését foglalja magába. Ez több tényezőből tevődik össze: a figura háttérből való elválasztása, a csoportosítása, a távolság, mélység és a mozgás észlelése.

Természetesen a felsoroltakon kívül léteznek egyéb észlelési „formák”, amelyek a fizikai világ korlátain túlmutatnak, ezeket a következő részben taglaljuk.

A spirituális gondolkodók és alternatív terápiák, gyógyítások ezeket az észleléseket használják és emelik a tudatos gondolkodás szintjére, illetve a különböző pszichoterápiás foglalkozások is elismerik és használják a tudattalan érzékeléseit, de a tudományos gondolkodás még mindig nem feltétlenül ad helyet ezeknek az észleléseknek.

Az emberek nem csak a gondolkodásukat, személyiségüket, viselkedésüket tekintve különböznek egymástól, hanem abban is, ahogyan észlelik a körülöttük lévő világot. Az érzékelés és észlelés, mint a megismerés alapja lényegesen befolyásolja gondolkodásunkat, viselkedésünket, személyiségünk alakulását.