Társadalmi szerkezet, élestílus

Az emberek mindennapi életét a társadalmi struktúrában elfoglalt helyük határozza meg. Társadalmi szerkezeten, a társadalmon belüli különböző pozíciók közötti viszonyokat értjük. A társadalmi pozíciókat egyes emberek, illetve csoportok foglalják el, tehát a szerkezet a különböző pozíciókat betöltő egyének és csoportok közötti viszonyokat -például munkamegosztás, tulajdon, vagyon, hatalom- jelenti. Természetesen, a viszonyok közt érdekellentétek állnak fent. A társadalmi szerkezet alapvető jellemzői a társadalmi rétegződésben tükröződnek.

A társadalmi szerkezeten belül státuszok vannak, amelyek betöltői meghatározott szerepek szerint viselkednek és ezek a szerepek meghatározott viszonyokat írnak elő az őket betöltők számára.

Számos ismérv alapján vizsgálhatjuk egy társadalom szerkezeti felépítését, de a leggyakoribb szempontok mégis a fogyasztás, kultúra-életmód (iskolai végzettség, kulturális intézmények látogatása), érdekérvényesítés (társadalmi és politikai szervezetekben betöltött funkciók), lakókörnyezet (település fejlettsége, intézményi ellátottsága), lakóhely (otthon mérete-komfortossága), anyagi színvonal (jövedelem és más vagyoni tárgyak, tartós fogyasztási eszközök) és a munkamegosztás (foglalkozási kategóriák iskolai végzettség és kereset alapján).

12 ilyen státuszcsoportot különböztetünk meg

1. elit

2. városi felső réteg

3. falusias felső réteg

4. fogyasztói magatartású középréteg

5. városias, jómódú munkások

6. falusias középcsoport

7. rossz anyagi helyzetű középcsoport

8. érdekérvényesítő alsó csoport

9. jó anyagi helyzetű falusias alsó csoport

10. városias alsó csoport

11. enyhén deprivált családok

12. deprivált helyzetű családok

Sajnálatos, hogy a mai Magyarországon a társadalmi egyenlőtlenségek nemcsak a jövedelemben, hanem a lakásviszonyokban, életmódban, egészségi állapotban, iskolai végzettségben is növekedtek. Növekedik a társadalom tagjai között a verseny a gazdasági pozíciókért, az állásokért, a puszta megélhetésért. Romlott a társadalmi szolidaritás, növekedett a létbizonytalanság, a szorongás az  emberekben, nagyobb problémává vált a deviancia.

Szorosan összefügg a társadalmi szerkezettel az egyének életsílusa.

Életstílus alatt adott társadalmi körülmények között viszonylagos szabadsággal megválasztott tevékenységeket és az ezekkel kapcsolatos preferenciákat, más megfogalmazásban az egyén életvitelét értjük, amely magába foglalja a munkát, az otthoni környezetet és a szabadidőt. Nem más, mint a család vagy egyén által magáévá tett, megszokott  életmód.

Az életsílus 9 dimenziója:

1. háztartási, fogyasztási szokások
2. lakásberendezés
3. lakáskultúra
4. tárgyi környezet
5. második gazdaságbeli tevékenység
6. intellektuális tevékenységek
7. rekreáció
8. szokások
9. emberi kapcsolatok intenzitása

A társadalmi hierarchiában magasabb helyzetű osztály különleges életmódjával, szabadidős tevékenységeivel és ízléssel önmagát definiálja és különíti el más osztályoktól. Azzal, hogy milyen sportot űz, milyen zeneszerzőket kedvel, hogyan rendezi be a lakását, stb., önmagát definiálja, így az egyes ember egy-egy társadalmi osztályhoz, réteghez való tartozását juttatja kifejezésre. Ezzel szemben azt lehet mondani, hogy a modern szakmunkások magas keresetük és életszínvonaluk mellett is megtartják a hagyományos munkásosztályra jellemző életmód számos jellemzőit, tehát nem polgárosodnak el.

Érdemes megjegyezni, hogy gyakran tudatosan egy jobb életstílus szimbolikus jegyeit mutatjuk a „világ” felé, ezzel is egy magasabb státuszt kifejezve, hiszen sajátunknál mindig egy magasabb státuszú társadalmi rétegben szeretnénk elhelyezkedni, és ha nem is sikerül, legalább igyekszünk úgy tűnni, mintha…