Az emberek mindennapi életét a társadalmi struktúrában elfoglalt helyük határozza meg. Társadalmi
szerkezeten, a társadalmon belüli különböző pozíciók közötti viszonyokat
értjük. A társadalmi pozíciókat egyes emberek, illetve csoportok foglalják el,
tehát a szerkezet a különböző
pozíciókat betöltő egyének és csoportok közötti viszonyokat -például
munkamegosztás, tulajdon, vagyon, hatalom- jelenti. Természetesen, a viszonyok közt
érdekellentétek állnak fent. A társadalmi szerkezet alapvető jellemzői a
társadalmi rétegződésben tükröződnek.
A társadalmi szerkezeten belül
státuszok vannak, amelyek betöltői meghatározott szerepek szerint viselkednek
és ezek a szerepek meghatározott viszonyokat írnak elő az őket betöltők
számára.
Számos ismérv alapján vizsgálhatjuk
egy társadalom szerkezeti felépítését, de a leggyakoribb szempontok mégis a
fogyasztás, kultúra-életmód (iskolai
végzettség, kulturális intézmények látogatása), érdekérvényesítés (társadalmi
és politikai szervezetekben betöltött funkciók), lakókörnyezet (település
fejlettsége, intézményi ellátottsága), lakóhely (otthon mérete-komfortossága),
anyagi színvonal (jövedelem és más vagyoni tárgyak, tartós fogyasztási
eszközök) és a munkamegosztás (foglalkozási kategóriák iskolai végzettség
és kereset alapján).
12 ilyen státuszcsoportot különböztetünk meg
1. elit
2. városi felső réteg
3. falusias felső réteg
4. fogyasztói magatartású
középréteg
5. városias, jómódú munkások
6. falusias középcsoport
7. rossz anyagi helyzetű
középcsoport
8. érdekérvényesítő alsó csoport
9. jó anyagi helyzetű falusias alsó
csoport
10. városias alsó csoport
11. enyhén deprivált családok
12. deprivált helyzetű családok
Sajnálatos, hogy a mai
Magyarországon a társadalmi egyenlőtlenségek nemcsak a jövedelemben, hanem a
lakásviszonyokban, életmódban, egészségi állapotban, iskolai végzettségben is
növekedtek. Növekedik a társadalom tagjai között a verseny a gazdasági
pozíciókért, az állásokért, a puszta megélhetésért. Romlott a társadalmi
szolidaritás, növekedett a létbizonytalanság, a szorongás az emberekben, nagyobb problémává vált a
deviancia.
Szorosan összefügg a társadalmi
szerkezettel az egyének életsílusa.
Életstílus alatt adott társadalmi
körülmények között viszonylagos szabadsággal megválasztott tevékenységeket és
az ezekkel kapcsolatos preferenciákat, más megfogalmazásban az egyén
életvitelét értjük, amely magába foglalja a munkát, az otthoni környezetet és a
szabadidőt. Nem más, mint a család vagy egyén által magáévá tett,
megszokott életmód.
Az életsílus 9 dimenziója:
- háztartási, fogyasztási szokások
- lakásberendezés
- lakáskultúra
- tárgyi környezet
- második gazdaságbeli tevékenység
- intellektuális tevékenységek
- rekreáció
- szokások
- emberi kapcsolatok intenzitása
A társadalmi
hierarchiában magasabb helyzetű osztály különleges életmódjával, szabadidős
tevékenységeivel és ízléssel önmagát definiálja és különíti el más osztályoktól.
Azzal, hogy milyen sportot űz, milyen zeneszerzőket kedvel, hogyan rendezi be a
lakását, stb., önmagát definiálja, így az egyes ember egy-egy társadalmi
osztályhoz, réteghez való tartozását juttatja kifejezésre. Ezzel szemben azt
lehet mondani, hogy a modern szakmunkások magas keresetük és életszínvonaluk
mellett is megtartják a hagyományos munkásosztályra jellemző életmód számos
jellemzőit, tehát nem polgárosodnak el.
Érdemes
megjegyezni, hogy gyakran tudatosan egy jobb életstílus szimbolikus jegyeit
mutatjuk a „világ” felé, ezzel is egy magasabb státuszt kifejezve, hiszen sajátunknál
mindig egy magasabb státuszú társadalmi rétegben szeretnénk elhelyezkedni, és
ha nem is sikerül, legalább igyekszünk úgy tűnni, mintha…
Jó kép, de ezt jobban szeretem:
VálaszTörléshttp://nemkutya.com/wp-content/uploads/2012/04/1334603258-csapatmunka.jpg
"gyakran tudatosan egy jobb életstílus szimbolikus jegyeit mutatjuk a „világ” felé, ezzel is egy magasabb státuszt kifejezve, hiszen sajátunknál mindig egy magasabb státuszú társadalmi rétegben szeretnénk elhelyezkedni, és ha nem is sikerül, legalább igyekszünk úgy tűnni, mintha…"
VálaszTörlésmég mindig ezen gondolkozom. hogy valóban így van-e...
Szerintem nem mindenki mutatja a jobb életstílus szimbolikus jeleit, nem mindenkinek fontos a jó életstílus... vagy tévedek?
VálaszTörlésEgy olyan mondat alapban nem lehet igaz, ami úgy kezdődik, hogy mindenki vagy, hogy mindig.
VálaszTörlésÉs mitől is jobb az egyik életstílus, mint a a másik? Van akinek jobb egy falusias közép, mint egy elit. Nem egy olyan embert ismerek, aki a fenti lista szerint önszántából lefelé lépett, és nem bánta meg, mert megtalálta azt, amit tényleg keresett. Azt persze elismerem, hogy felülről visszafelé menni mindig könnyebb, mert ott ténylegesen könnyebb megélni a szabad akaratot, mint felfelé, ahol ténylegesen úgy gondoljuk, hogy nincs esélyünk elérni azt, ezért az alsóbb választása nem egy tényleges választás.