2013. április 30., kedd
Nincs kedved kimozdulni? Vásárolj online!
Ma már abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy még csak el sem kell hagynunk kényelmes otthonunkat ahhoz, hogy vásárolhassunk. Akár már a metrón töltött unalmas perceinket is felhasználhatjuk egy-egy hőn áhított darab beszerzésére.
Jó ez nekünk? Ki tudja.
Én például kifejezetten jó dolognak tartom. Ha konkrétan tudom, hogy mit szeretnék vásárolni, jobban szeretek az interneten tájékozódni, mint egy plázában boltról boltra mászkálni. Lényegesen kevesebb időm megy el vele, nem beszélve a hatalmas embertömegről, amit szintén megúszok. Otthon kényelembe helyezem magam, ezen kívül más dolgom sincs, csak h rábukkanjak a hőn áhított csecsebecsére.
De nem csak ez az amiért szeretem. Gondoljunk csak bele: hányszor fordul elő velünk, hogy míg úton vagyunk a célbolt felé, le-le parkolgatunk néhány csábító kirakat előtt, aztán olyan dolgokat leszünk képesek megvásárolni, amiket egyébként eszünkbe sem jutna.
Állítólag erre megoldás a bevásárló lista készítése. Hát elmondanám, hogy nekem nem vált be. Hiába van listám, sajnos egyáltalán nem funkcionál szemellenzőként. Online vásárlásnál szerencsére ez a probléma nem áll fent: csak arra a termékre fókuszálok, amit éppen keresek. Aztán lehet, hogy közben véletlen találok olyasmit is, amit éppen nem terveztem vásárolni, de úgy gondolom, hogy lényegesen kisebb az impulzusvásárlások esélye.
Sőt, akár már az élelmiszerboltba mászkálást is elfelejthetjük: végre megkímélhetjük magunkat a „meló után már fáradt vagyok, nem akarok boltba menni” szenvedéstől. A legnagyobb élelmiszer áruházak eljutottak odáig, hogy létrehozzák online vásárlási felületüket. Csupán annyi a dolgunk, hogy kiválasztjuk az óhajtott dolgokat és már szállítják is nekünk. Nem is kívánhatnánk ennél jobbat :)
A napokban tesztelésre kerültek a legnagyobbak, itt meg is leshetitek az eredményeket:
http://divany.hu/shopaholic/2013/04/28/hust_es_zsomlet_rendeltunk_a_netrol/
2013. április 23., kedd
Tanuljunk meg viselkedni
Biztos láttátok a Pretty Womant… szerintem az
a film nagyon jól bemutatja, hogy mekkora ereje van az attitűdnek. Mennyit
számít az emberek megítélésében a viselkedésünk, a hozzáállásunk a dolgokhoz.
Mindjárt máshogy viselkednek velünk az emberek. De az attitűdünket mi
választjuk meg… való igaz, hogy a hangulatunk, a mellettünk álló személy vagy a
környezetünk erősen befolyásolja, de mégis csak a kezünkben van a döntés.
Eldönthetjük, hogy „snoboknak2 akarunk-e tűnni a vásárláskor, és nem mutatjuk ki az érzéseinket, úgy vesszük meg a 60.000 Ft-os cipellőt mintha mindennapos esemény lenne az életünkben, de akkor kimaradunk a jóból. Kimaradunk a vásárlással járó élményből. Én úgy gondolom, hogy inkább nézzenek hülyének, azért mert tapsikolok a boldogságtól és gyakorlatilag legyet lehetne velem fogatni annyira boldog vagyok, és ezt ki is merem mutatni, minthogy azt az attitűdöt válasszam amely mind ezeket az érzéseket visszataszítja, elnyomja és üressé teszi a vásárlást.

Eldönthetjük, hogy „snoboknak2 akarunk-e tűnni a vásárláskor, és nem mutatjuk ki az érzéseinket, úgy vesszük meg a 60.000 Ft-os cipellőt mintha mindennapos esemény lenne az életünkben, de akkor kimaradunk a jóból. Kimaradunk a vásárlással járó élményből. Én úgy gondolom, hogy inkább nézzenek hülyének, azért mert tapsikolok a boldogságtól és gyakorlatilag legyet lehetne velem fogatni annyira boldog vagyok, és ezt ki is merem mutatni, minthogy azt az attitűdöt válasszam amely mind ezeket az érzéseket visszataszítja, elnyomja és üressé teszi a vásárlást.
Valahol, az attitűdünkkel fejezzük ki azt,
hogy kik vagyunk, milyen emberek vagyunk, hogy a különböző szituációkban hogyan
reagálunk. Lehet, hogy néha az ember abban a pillanatban szánalmasnak érzi
magát, de visszagondolva, miért is lenne szánalmas? Valamiért mégis csak azt az
attitűdöt választotta. Csak nem tartjuk magunkat szánalmasnak. Csak nem
gondoljuk azt, hogy rosszul viselkedünk?! Nyilvánvalóan azért választjuk azokat
az attitűdöket, amelyeket választunk, mert azt tartjuk az adott szituációban a
leghelyesebbnek.
Az a legfontosabb, hogy megtaláljuk, hogy
abban az adott helyzetben megtudjuk találni a legmegfelelőbb attitűdöt, hogy
úgy viselkedjünk, ahogy jól esik és, hogy azt lehetőleg később ne bánjuk meg.
Az attitűdről röviden
"Az egyén környezetében lévő személlyel,
tárggyal, vagy elvont fogalommal kapcsolatos beállítódás."
"Az attitűd tapasztalat révén szerveződött
mentális és idegi készenléti állapot, mely irányító vagy dinamikus- késztető,
mozgósító hatást gyakorol az egyén reagálására mindazon tárgyak és helyzetek
irányában, amelyekre az attitűd vonatkozik."
Ezt a sok-sok érthetetlen okosságot, ha lefordítom,
nem más jön ki belőle, mint a viselkedés.
Magyarul én úgy értelmezem az attitűdöt, hogy az a
viselkedés, ahogyan mi reagálunk a ránk ért hatásokra, ahogyan válaszolunk a
velünk kommunikáló emberekre, a minket ért érzelmekre továbbá, ahogyan
viselkedünk bizonyos szituációkban.
Az attitűdök alakítják annak módját, ahogyan az
egyén értelmezi és reagál környezetére. Befolyásolják a környezetünkből történő
információ felvételt, céljaink értelmezését.
Az attitűdök tanultak és viszonylag
állandóak, változnak, de nem túl gyorsan, nehezen változtathatók. Értékelést és
érzelmet is kifejezhetnek.
Az attitűdnek vannak komponensei:
- Az
ismerethez kötött komponenseket Kognitívnak nevezzük: meggyőződésekre
vonatkozik. Affektív (érzelmekhez kötött) komponens: pozitív vagy negatív
érzések.
- A
cselekvéshez kötött komponenseket pedig Konatívnak nevezzük: válasz az érzelmi
és kognitív vélekedésre - az attitűd cselekvésbeli következményei.
Az attitűdök folyamatosan változnak, megválaszthatjuk,
hogy mikor milyen attitűdünk van. Véleményem szerint nagyban függ a
hangulatunktól és a minket körülvevő környezettől is.
Források: :
2013. április 12., péntek
Hogyan motiváljunk?
Nem könnyű feladat az embereket
megfelelően motiválni. Mindenki más, eltérő érdeklődéssel, különböző célokkal,
más személyiséggel így hát nem gondolom, hogy volna egy jól bevált Jolly Joker
séma melyet mindenkinél alkalmazhatnánk ugyan olyan eredménnyel. Mégis csodákra
képes.
Vegyünk csak egy egyszerű példát;
Egy kislány, legyen Julika,
nagyon régóta vágyik egy telefonra, mégis anyukája úgy véli, hogy mivel iskolai
teljesítménye nem megfelelő, ezért nem kaphatja meg a telefont. A kitétel a
következő: „Kislányom, legyen 4,5-s átlagot és azonnal megvesszük a telefont.” Ez
a mondat hihetetlen erővel bír. Sokféle kimenetele lehet, nyilván a vágy
nagyságától is függ, hogy Julika mennyire vágyik az adott telefonra, megéri-e a
neki a fáradozás, hogy órán figyeljen ahelyett, hogy jól mulatozna továbbra is
a hátsó sorban a pajtásaival.
Fontosnak tartom, hogy az ember
legyen következetes a motiválásnál (meg amúgy is mindig…); tehát, amennyiben én
azt ígértem a lányomnak, hogy ha sikerül teljesítenie az elvárásomat, akkor
megkapja álmai telefonját, akkor igenis vegyem meg a telefont, hogyha a lányom
megtette, amit elvártam tőle. Amennyiben nem teszem meg, akkor véleményem
szerint elveszítem a hitelességemet, és lehetséges, hogy ez a módszer soha
többé nem fog működni a lányommal, hiszen egyszer már becsaptam… Szerintem
nagyon sokan itt követnek el hibát, attól, hogy a gyerek kicsi attól még nem
hülye, sőt… Fontos, hogy csak olyan dolgot ígérjünk meg, amit teljesíteni
tudunk így elkerülhetjük a csalódáskeltést a motivált személyben.
Előfordulhat az a fantasztikus
kimenetel, hogy miután a gyermek megkapta a jutalmát, utána nem lesz szükség
újabb motivációs eszközre, hiszen a cél elérése közben, Julika rájött arra,
hogy igazából nem is volt olyan borzasztó a célig vezető út. De természetesen,
ha egy rafinált gyerekről van szó, akkor ezt minden egyes bizonyítványosztás
előtt meg fogja ismételni, így kiharcolva magának újabb és újabb kincseket.
Még egy fontos dolog így a
végére… szerintem nem mindegy, hogy a jutalmat a motivált személy, milyen
formában kapja meg; nem mindegy, hogy a telefont csak „odavágom hozzá” vagy
pedig együtt elmegyünk megvenni, közben ő elmesélheti élményeit, hogy hogyan
jutott el idáig, hogy megérte-e az esetleges szenvedés és remélhetőleg
mindeközben ő is érezni fogja, hogy ez egy jól megérdemelt jutalom,
gyakorlatilag a munkájának a gyümölcse melyért ő maga küzdött meg.
Mi is motivál minket?
A pszichológia egyik fontos kérdése,
milyen késztetésekből fakad, valamint milyen erők állnak a viselkedés
hátterében. Miért tudunk bizonyos cselekvésekre, hatalmas energiákat
mozgósítani, míg másokra viszont nem.
A motiváció szó a latin eredetű movere igéből ered, melynek jelentése
mozogni, mozgatni. A motiváció a pszichológiában gyűjtőfogalom, motívumokból
épül fel és minden cselekvésre, viselkedésre késztető belső tényezőt magában
foglal.
A motiváció meghatározza a szervezet
aktivitásának mértékét, a viselkedés szervezettségét és hatékonyságát.
Az üzleti életben manapság leginkább
elterjedt felfogás, miszerint a jutalmazás és a büntetés jó motiváció, a 2.0
verzió-ja csupán a motivációnak.
Daniel Pink Motiváció 3.0 (2009)
című könyvében hét okát sorolja fel annak, hogy jutalmazás és a büntetés
sokszor nem válik be, különösen a nagyobb hozzáadott értéket teremtő,
kreativitást igénylő munkakörökben.
A szerző szerint a tudásmunkások
belső motivációjának (3.0) három alkotóeleme van:
- önállóság – a vágy, hogy kezünkbe vegyük a saját sorsunk irányítását”, tehát minél nagyobb fokú szabadságunk legyen annak meghatározásában, hogy milyen feladaton, mikor, hogyan és kivel dolgozunk
- szakmai igényesség – a belső késztetés, hogy valami számunkra fontos dologban egyre jobbak legyünk, annak mesterévé váljunk”, melyhez elengedhetetlen, hogy képességeinket korlátlanul fejleszthetőnek gondoljuk és meglegyen bennünk a hajlandóság a komoly erőfeszítésre és az elszánt gyakorlásra; és
- céltudatosság – a vágy, hogy amit csinálunk, azt valami nagyobb dolog szolgálatában tegyük”, mivel láthatóan a profitmaximalizálás „bár igen erőteljes motiváció” (…) „nem ad elegendő lendületet sem a szervezeteknek, sem az egyéneknek."
A munkahelyi teljesítmény javítására
ajánlott 3.0-ás módszerek közül néhányat kiemeltem:
- Próbáljuk ki a 20%-nyi időt, de csak fokozatosan – vannak vállalatok, pl.: a 3M, ahol a munkaidő egyötödét, azaz heti egy napot a munkatársak azzal a feladattal foglalkoznak, amit maguknak választanak.
- „Most, hogy” típusú jutalmazás – nem előre kitűzött bónuszokkal operálni, hanem utólag jutalmazni a kiemelkedő teljesítményt.
- Önállóságaudit – 4 kérdéses anonim felmérés készítése a munkatársak között, 1-10-ig értékeltetve a munkatársakkal, hogy mennyire éreznek önállóságot a feladatok kiválasztása, munka- és időbeosztás, munkacsoportok-munkatársak összetételének befolyásolása, valamint a feladatok elvégzésének módja tekintetében. Az eredmény tudatában változtathatunk.
- A következő céges buli legyen egy FedEx nap – egy teljes napon az alkalmazottak azon dolgozhatnak, amin akarnak, és akivel akarnak. Mint a címben említett csomagküldő cégnek, másnap reggelre szállítani kell az eredményt: új ötletet, termékjavaslatot, feljavított belső folyamatot, akármit.
Nagyon fontos még a külső és belső
méltányosság. Ez azt jelenti, hogy a hasonló cégek fizetési szintjeit is
figyelembe vesszük, valamint azt, hogy cégen belül az összemérhető feladatokat
ellátó hasonló tapasztalatú munkatársak fizetése is egy szinten van.
Természetesen nem azt érti ezalatt, hogy mindenkinek ugyanennyit kell fizetni,
az eltérő munkakörök, felelősség és tapasztalatok indokolják a különbségeket.
A motiváció alapfogalmai
A motiváció alapfogalmai közül a szükséglet
fogalmának értelmezésére térnék ki.
Nagyon erős belső késztetéssel járnak a biológiai motívumok, mint például
az éhség, szomjúság stb. A motivált viselkedés ebben az esetben valamilyen
szükségletből fakad. A szükséglet olyan hiány a szervezetben (pl. oxigénhiány,
tápanyaghiány, folyadékhiány stb.), amely tartós fennállás esetén az egészséget
vagy súlyosabb fokon az életet fenyegeti.
A szükséglet pszichológiai megfelelője a drive, amely angol szó és
jelentése űzni, hajtani, ill. hajtóerő. A drive a szükséglet nyomán kialakuló,
belső késztetés, a viselkedés hajtóereje. A drive alapvető feladata a szervezet
általános energetizálása, nem pedig annak irányítása, vagyis nem mutatja meg,
hogy a szervezet mit csináljon az adott szükséglet kielégítése érdekében, csak
az ehhez szükséges hajtóerőt adja.
Maslow motivációs piramisa
Elengedhetetlen Abraham Maslow motivációs rendszeréről beszélni miszerint a
szükségleteknek létezik egy hierarchiája, amelyet egy motivációs piramisban
foglalt össze.
A piramis legalsó szintjén az alapvető élettani szükségletek, mint például
az éhség, szomjúság stb. helyezkednek el, majd a piramis csúcsa felé haladva
egyre magasabb rendű motívumokkal találkozunk. Maslow szerint a piramis különböző
szintjein található szükségletek csak akkor lépnek fel, ha az alattuk lévő
szükségletek részben kielégítettek. Például a piramis második szintjén
található biztonság iránti szükséglet csak akkor lép fel, ha az alsó szinten lévő
fiziológiai szükséglet részben kielégített. A piramis csak az emberre jellemző
szükségleteket is tartalmaz, ilyen a megbecsülés, a kognitív, az esztétikai és
az önmegvalósítás szükséglete. Az önmegvalósítás alatt a bennünk lévő
lehetőségek kiteljesedését érti. A Maslow által elképzelt hierarchia azonban
nem minden esetben érvényesül, például ez a rendszere a motivációknak nem
magyarázza meg az éhező tudósok, vagy az éhségsztrájkot folytatók viselkedését,
akik alapvető szükségleteiket alárendelik egy magasabb szükségletnek.
Források:
2013. április 5., péntek
Tanulj, tanulj, tanulj...
Jó pap holtig tanul, tartja a mondás. Be kell látnunk, hogy bőven van igazságtartalma a fenti mondatnak. Akár szeretnénk, akár nem, semmiképp nem ússzuk meg tanulás nélkül. Erre szerintem elég hamar rájön mindenki.
Édesanyám mesélte, hogy az első iskolában töltött napom végén gyorsan meg is érdeklődtem, hogy hány éves korig kötelező tanulni. Aztán kijelentettem, hogy én nem vagyok hajlandó egy nappal se tovább. Természetesen ezt azóta már jócskán túlteljesítettem. Beláttam én is, hogy nagyon is szükségünk van rá. Persze ma már a kötelezően elsajátítandó dolgokhoz találok még magamnak tanulnivalót, csak hogy semmiképp ne unatkozzak :) Szóval ennyit arról, hogy tizenx évesen befejezem a dolgot... :)
Tanulunk onnantól kezdve, hogy megszületünk: el kell sajátítanunk a járást, beszédet, később a többi emberhez való viszonyulást és még sorolhatnám. Nem telik el nap, hogy ne tanulnánk valami újat. Ma már ezt egy rendkívül jó dolognak tartom, nem úgy mint 7 évesen :)
De igazából nem is kell túlbonyolítanunk a dolgot, ha a tanulásra gondolunk. Én például minden reggel megtanulom, hogy korábban kellene felkelnem, mert egyszerűen képtelen vagyok időre elkészülni. Vagyis igazság szeint nem tanulom meg elég jól, mivel minden reggel elkövetem azt a hibát, hogy “csak 5 percet pihenek még”. De ezt sajnos kb 5x egymás után. Igazából nem is értem miért csinálom: úgysem úszom meg a felkelést :) Igazán választhatnám a nyugodt elkészülést, ehelyett minden egyes reggel szaladva indulok dolgozni.
Remélem egyszer végre az időben készülést/érkezést is sikerül elsajátítanom. De addig is örülök a sikeremnek, hogy megtanultam blogot vezetni. Valamennyire :)
Tanulás
Mi is a tanulás?
- A környezet változásainak a nyomon követése, tudatosítás.
- A folyton változó környezethez való alkalmazkodás képessége.
- Folyamatos, egy életen át tartó folyamat.
- Tudás, és új ismeretek megszerzése.
- Új készségek kialakítása illetve a már meglévők finomítása, továbbfejlesztése.
- Hozzáállás változás.
- Viselkedésbeli változás.
- Hozzájárulás ahhoz, hogy a tanuló személy képes legyen változtatni régi, beidegződött hozzáállásán, felfogásán, vagy szokásain.
- A tanuló személy önmagának és a világnak a megismerési folyamata.
- Tudatosulás.
- Maga az „élet”.
Mindenki ismeri valahogyan a tanulást, mindenki tud róla valamit. A szülő tudja, hogy valamikor neki is ez volt a feladata az iskolában, s most a gyermeke is ezt a feladatot végzi. Az egyéves kisgyerek édesanyja (de az édesapja is) tudja, hogy a kicsi nemsokára megtanulja az anyanyelvét. Amikor a nemrég megvásárolt kerékpáron a gyermek az első bizonytalan próbálkozásokat produkálja, akkor szülei büszkék rá: tanul a gyerek. Tanulunk mászni, tanulunk járni, tanuljuk a labdát elkapni, megtanuljuk leírni az „a” betűt, megtanuljuk, hogy mi Japán fővárosa, megtanulunk megoldani másodfokú egyenleteket, s megtanuljuk pedagógia szakon, hogy mi az a tanulás. Ha életünkben úgy adódik, hogy váltanunk kell, új pályára kell állnunk, akkor továbbképzésre járunk, s újból tanulunk, ahogyan annak idején gyerekként az iskolapadban. De tanulunk idegen nyelveket, mert a munkánkban szükségünk van rá, és tanulunk horgászni, mert a barátunk rábeszélt.
Az életünk egyik természetes, rendkívül gyakori tevékenysége a tanulás. Mégis, mi az a tanulás? A tudomány egyik nehéz feladata azoknak a fogalmaknak a szabatos meghatározása, amelyeknek a hétköznapokban is van megfelelőjük, amelyeket minden ember ismer, s amelyekkel kapcsolatban mindenkinek számos tapasztalata van. Ilyen a tanulás is. Ha megkérdezünk pedagógiával és pszichológiával nem foglalkozó embereket, hogy mi a tanulás, az első meglepődés után általában olyan válaszokat kapunk, amelyek inkább a tanulás tárgyáról mondanak valamit. Tanulás az, amikor elsajátítjuk a leckét.Tanulás az, amikor az elején még nem tudunk elvégezni valamilyen feladatot, aztán a tanulás végeztével már képesek leszünk rá.
Lifelong Learning - Tanulás az élet minden szakaszában (LLL). Egy fogalom, amely a tanuláshoz kapcsolódik és irányt ad annak. Legyen szó gyermekről vagy felnőttről, az élethosszig tartó tanulás életünk része lesz. Mindnyájan részt veszünk valamilyen tanulási folyamatban a kérdés csupán az, hogy mi motivál arra, hogy tanuljunk. Az Európai Uniós meghatározás szerint a tanulás vertikális dimenzióját meghatározó elem.
Lifewide Learning - Az élet teljes körére kiterjedő tanulás (LWL). A tanulás vertikális dimenzióját megtestesítő (LLL) szakasz mellett a LWL a tanulás horizontális dimenziójú kiterjesztése. Ez az élet teljes szélességét átfogó, az élet egészére kiterjedő tanulásként értelmezhető.
Források:
http://www.hosnok.hu/eletmod/tanulas-elmelet/
http://lenarda.hu/files/Nahalka-I-A-tanulasrol.pdf
http://hu.wikipedia.org/wiki/A_tanul%C3%A1s_sz%C3%ADnterei
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)